Jelenleg a trópusi országok erdeinek irtása és égetése során keletkezik az üvegházhatású gázok zöme, több mint 20 százalék. A trópusi erdőségek megőrzése rendkívül fontos a Föld lakói és élővilága számára, mert a fák szinte magukba szívják a szén-dioxidot és jelentősen növelik a felhők hűtő rétegét. Számos erőmű, szemétégető és gyár is kiszűri már a káros anyagokat. Az olajtársaságok is próbálkoznak. A BP márkájú brit olajtársaság például néhány éve úgy döntött, hogy levegőbe bocsátás helyett inkább eltemetik a szén-dioxidot az algériai gázmezőkön, mert ezek a gázok jórészt kimutathatók az ott kibányászott természetes gázokban is, de nincs még információnk a terv sikeréről… Karl Wunsch, a Massachusetts-i Műszaki Egyetem óceánfizika – professzora szerint a klímakutatás a világ egyik legösszetettebb tudománya. Az ő véleménye az, hogy egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz száz év múlva, de miután már ma is látjuk a veszélyeket, őrültség lenne kivárásos taktikát alkalmaznunk. Nem azért kötünk biztosítást, mert biztosak vagyunk abban, hogy ki fog gyulladni a házunk, hanem azért, mert ez egy kockázat, amit szeretnénk kezelni.
Az állattenyésztésben a szarvasmarhák és a juhok szervezete az, ami emésztésük során nagy mennyiségű metánt állít elő, de sok gázt bocsátanak ki a szemétlerakók is, még nem beszélve arról, hogy az olajfinomítók és a szénbányák is rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolnak Földünk hőmérsékletére. Eloszlik-e a szén-dioxid magától is? Nem. Ez sajnos évszázadokon át megmarad. Szerencsére a termelt szén-dioxidnak csak a fele marad a légkörben, a többit a környezet elnyeli. A legnagyobb szén-dioxid tárolóink az óceánok, ezek az éves kibocsátás negyedét nyelik el, de most már ötvenszer többet raktároznak, mint amennyi a légkörben van, és tízszer annyit, mint amennyi a szárazföldi bioszférában található. Az viszont nem ismert előttünk, hogy az óceánok vajon mennyivel többet tudnának még biztonságosan tovább raktározni… Van olyan klímakutató, aki azt állítja, hogy a szén-dioxid az óceánban szénsavvá válva roncsolja a tengeri éllények kalcium vázát… A vízgőz és a felhők szerepe is fontos, de nehéz kiszámítani a hatásukat.
A globális felmelegedés hatással van továbbá a tengerszint emelkedésére, a tavak kiszáradására, az óceánok savasodására és felmelegedésére, a mezőgazdaságra, de még a GDP alakulására is. Ráadásul új embereket és állatokat veszélyeztető betegségek megjelenését is erősíti, szakértők szerint Magyarországon például a kutyákat megbetegítő szívféreg megjelenése is ehhez kapcsolható.