Jelenleg a tó eredeti arculatát létrehozó legeltetési struktúra visszaállításának megszervezésén dolgozunk. 1998-ban kezdtük el azt a nagyméretű (100 hektár) vizes élőhely-rehabilitációt, amely során az észak- hortobágyi Dinnyés-mocsarat ébresztettük fel újra hosszú álmából. Az őszi árasztások az átvonuló darvaknak és a globálisan veszélyeztetett kis liliknek nyújt kedvező táplálkozó és pihenő helyet 1998 óta folyamatosan. A nálunk átvonuló kis lilikek szinte egyetlen állandó pusztai tartózkodási helyévé vált a rehabilitált legelőtó jellegű mocsár. A darvak változó mennyiségben használják nappali pihenőhelyül és éjszakázó helyként a mocsarat. 1997-től kezdve további vizes élőhelyek kialakításának terveit is elkészítettük. A Vadvíz Alapítvánnyal közösen kivitelezési tervet készítettünk a Vókonyai-tó vizes élőhely megvalósítására (200 hektár), amelyet pályázati forrás hiánya miatt kivitelezni akkor nem sikerült. Az árvizek és árasztások több ezer pár madárnak nyújtanak fészkelőhelyet, amelyek az aszályos években valószínűleg csak az élőhely-rekonstrukciókon és kreációkon találnak hasonlóan megfelelő fészkelőhelyeket.
"Ugyanakkor a tengeri fű mára szinte teljesen eltűnt Hollandiából" - konstatálja Govers. Ez az oka annak, hogy 2014 óta kifejezetten ezzel a problémával foglalkozik, az a célja, hogy a növény újra meghonosodjon a Watt-tengerben. A tengeri fű újraültetése kézzel Govers és csapata gyakran ellátogatnak a Watt-tengerhez, hogy önkéntesekkel kiegészülve kézi erővel ültessék újra a tengeri füvet. Egy különleges eljárással csinálják ezt, a módszer lehetővé teszi, hogy az erős hullámzás nem tépje ki a növényt a talajból. "Az elmúlt három évben Németországból kapott magokkal vetünk, ott még nő a tengeri fű" - magyarázza a szakértő. "Ősszel takarítjuk be a magszemeket, aztán a télen egy mesterséges tartályban tengervízben áztatjuk, majd tavasszal a laboratóriumunkban összekeverjük őket a holland fajtával, és végül így fecskendezzük a magokat a Watt-tenger medrének talajába" - ecseteli a kutató. Ez a módszer hatékonynak bizonyult. 2018-ban 10 ezer ilyen hajtást ültettek be, ma már ennek tízszeresét, mintegy 170 hektárnyi területen.
SZUEZI – CSATORNA ÉPÍTÉSE A közelmúltban a figyelem középpontjába került a Szuezi-csatorna egy elakadt konténerszállító miatt. A 163 kilométer hosszú csatorna, 8000 kilométerrel és 30 nappal rövidít meg az Európa és Dél-Ázsia közötti hajóutat, ezért a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kezdetek… Vörös-tengert a Földközi-tengerrel összekötő csatorna építése már az ókorban felmerült. A Nílus egyik torkolati ága és a Vörös-tenger között II. Néko fáraó, Kr. e. 7. században kezdte el egy csatorna építését, amelyet az Egyiptomot meghódító Dareiosz perzsa király fejeztetett be be Kr. 490 körül. Az újra és újra elhomokosodó, majd kikotort csatornaárok a 8. században végleg az enyészet martaléka lett. A két tenger közötti hajózás egy évezredig szünetelt, pedig egy ilyen csatorna rendkívüli módon módon befolyásolhatta volna a tengeri nagyhatalmak korai kialakulását és világkereskedelem fejlődését, sőt a gyarmatosítást is. Európából Ázsiába, és vissza induló kereskedelmi és katonai hajók kénytelenek voltak dél felől megkerülni az egész afrikai kontinenst, ami egy London-Bombay út esetében 20 ezer kilométer és körülbelül három hónapnyi utazást jelentett.
A téli hideg után ismét tavaszias napok köszöntöttek ránk. Ilyenkor a kirándulások veszik át a szobában olvasással, tévézéssel töltött idő helyét. Ideje felfedezni, hogy nem csak nyáron csodálatos a magyar tenger környéke. Ha nyár, akkor Balaton – gondolják sokan, és szinte elképzelhetetlennek tartják a nyaralást legalább egy pár napos balatoni pihenés nélkül. Pláne igaz volt ez az idei szezonban, amikor a vírus miatt nem ajánlották a külföldi utazásokat. Ősszel azonban általában kihalnak a balatoni kirándulóhelyek, utcák, és a nyaralók környékén is csend honol – írja legutóbbi számában a Fanny magazin nyomán a Vasárnap Reggel. Pedig nem feltétlenül kellene ennek így lennie, hiszen még most, novemberben is érdemes kiruccanni egyet a magyar tengerhez. A számtalan gyönyörű vidék közül is kiemelkedik a Zánka és Ábrahámhegy közötti partszakasz felett elhelyezkedő térség, a Káli-medence. Hegyestű A Zánka és Monoszló határán fekvő hegység sokak kedvencei közé tartozik. A 337 méter magas tanúhegy megmászása már önmagában egy kisebb kaland, de a bányászat során lecsupaszított bazalt nem csak a csodálatos kilátás miatt érdekes.
Bonaparte Napóleon császárrá választása után foglalkozott a csatornaépítés gondolatával, de mivel földmérői – tévesen – azt állították, hogy a Földközi- és Vörös-tenger szintje között különbség van, elvetette az ötletet. De a franciák továbbra sem tettek le az elgondolásról, viszont az egyiptomi alkirály nem mutatott érdeklődést iránta. Ferdinand de Lesseps alexandriai francia alkonzul élére állt a Szuezi-csatorna építésére irányuló kezdeményezésnek és elég részvényest gyűjtött ahhoz, hogy 99 évre megvásárolva a terület koncesszióját, 1858-ban létrehozhassa a Szuezi-csatorna Társaságot. Felkérte a Svájcban vasútépítéssel hírnevet szerző osztrák mérnököt, Alois Negrellit, aki a Szuezi-félszigetre utazott, és megállapította, hogy a két tenger között nincs szintkülönbség, így a csatorna megépítésének sincs akadálya, így a mérnök tervei alapján 1859. április 25-én kezdték meg a Szuezi-csatorna építését…. Az építkezés a Földközi-tenger partján, a mai Port Szaíd helyén kezdődött, a francia Eugene Mougel irányításával, mert Negrelli váratlanul elhunyt.