Azonban amennyiben az ingó tárgyi eszköz beszerzésekor a felszámított áfa (amennyiben volt) nem került levonásra, és az értékesítés 60 hónapon belül történik, az adózónak módjában áll a 60 […] Használt ingatlan értékesítése a 240 hónapos figyelési időszakon belül Használt ingatlan értékesítése ha az eladó erre vonatkozóan bejelentkezett az áfa körbe; A használt ingatlan adóalanynak történő értékesítése a fordított áfa hatálya alá esik, a számla áfát nem tartalmaz, a fordított áfa-s értékesítésre a számlán hivatkozni kell. Nem adóalanynak történő értékesítéskor a számla áfát is tartalmaz, az áfát az értékesítő adóalany vallja be és fizeti […] Tovább
Ennek összege 646 egység [1000 x (155/240)]. A 646 egységet levonható adóként az értékesítésre vonatkozó teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó 1665. bevallás 75. A levonható adóhoz tartozó adóalapot a beszerzéshez kapcsolódó adóalapnak a levonható adónak megfelelő arányos összegében kell megállapítani. Az utólag levonható adót másként kell kiszámítani, ha a tárgyi eszköz beszerzését terhelő áfa levonására csak részben került sor, tekintettel arra, hogy azt az adózó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez egyaránt használni kívánta. Ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy a beszerzéskor milyen mértékben került sor az áfa levonására.
Az előző bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének a) ingó esetében 1/5 részére, b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben (az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő) a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
Ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy a beszerzéskor milyen mértékben nem történt meg az áfa levonása. Példa 2. Az ingatlan beszerzésének időpontja 2010. április hónap közepe volt, az értékesítésre (amely adómentességet élvez, de adólevonásra nem jogosít) 2016. július hónap folyamán került sor. 2010-ben (beszerzés éve) a levonási hányad 70% volt. A beszerzéshez kapcsolódóan felmerült áfa 1000 egység, amelyből a levonási hányad alapján 700 egység levonására sor került 2010-ben. Az értékesítés hónapjától a figyelési időszakból fennmaradó hónapok száma 165. Első lépésként ki kell számítanunk az időarányosan számított előzetesen felszámított áfát, amely 688 egység [1000 x (165/240)]. Azonban ennek 30%-a, azaz 206 egység a beszerzés évében nem került levonásra, tehát a fennmaradó 482 egység (688-206) számolandó el fizetendő adóként. A 482 egységet fizetendő adóként az értékesítésre vonatkozó teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó 1665. Másként is kiszámítható az, hogy a beszerzés évében nem került levonásra 206 egység áfa, így csak a 688 egység előzetesen felszámított adó ezt meghaladó része számolandó el fizetendő adóként.
A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést. Mi számít tárgyi eszköznek? Habár a tárgyi eszköz fogalmát a számvitel terén is használjuk, figyelni kell arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) önálló definíciót tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az áfa rendszerében mit kell tárgyi eszköznek tekinteni. Az Áfa tv. 259. § 21. pontja értelmében a forgalmi adózás szempontjából tárgyi eszköznek minősül az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. A fenti meghatározás alapján az ingatlanok minden esetben tárgyi eszköznek minősülnének az áfa rendszerében, még akkor is, ha az adóalany továbbértékesítési céllal szerezte be az adott ingatlant (mely esetben számviteli szempontból készletként kell azt kezelnie).
Adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet végző adózót kötelező évenkénti korrekció Az alábbi korrekciós kötelezettség nem kizárólag tárgyi eszközre, hanem vagyoni értékű jogra, valamint speciális beszerzésekre, apportra, átruházott üzletágra is vonatkozik. Ingóságokra és az ehhez kapcsolódó vagyoni jogokra vonatkozóan a figyelési időszak 60 hónap, míg ingatlanokra és az ehhez kapcsolódó vagyoni jogokra vonatkozóan a figyelési időszak 240 hónap. Amennyiben a tárgyi eszköz aktiválásának időszakához képest a […] Tovább Áfakörös adózó státusza alanyi mentessé válik (áfa tv. 196. §) Amennyiben az áfakörbe bejelentkezett adózó alanyi mentessé válik, azon 60 hónapnál korábban beszerzett ingó tárgyi eszközeire vonatkozóan, amelyeknél a beszerzést terhelő áfa-t levonásba helyezte, a 60 hónapos figyelési időszakból hátralévő időszakra egyösszegű fizetendő adója keletkezik. Példa: 2014. májusi tárgyi eszköz beszerzéskor az 1. 000 eFt nettó értéket terhelő 27%-os áfa-t, vagyis 270 eFt-ot az adózó 100%-ban […] Alanyi mentes adózó által ingó tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog értékesítés Alanyi mentes adózó tárgyi eszköz értékesítése áfaköteles, vagyis a megállapodás, szerződés szerinti vételárat 27% áfa terheli (főszabály szerint egyenes áfa, de kivétel a végelszámolási időszakban történő értékesítés).
Alanyi mentes adózó tárgyi eszköz értékesítése áfaköteles, vagyis a megállapodás, szerződés szerinti vételárat 27% áfa terheli (főszabály szerint egyenes áfa, de kivétel a végelszámolási időszakban történő értékesítés). Azonban amennyiben az ingó tárgyi eszköz beszerzésekor a felszámított áfa (amennyiben volt) nem került levonásra, és az értékesítés 60 hónapon belül történik, az adózónak módjában áll a 60 hónapos időszakból hátralévő időszakra eső áfa tartalmat levonásba helyezni. Példa: 3 év és 7 hónapot követően (43 hónap) értékesítjük az áfa levonása nélkül beszerzett tárgyi eszközt, ekkor a 60 hónapos figyelési időszakból 17 hónap marad hátra, tehát a beszerzéskori (le nem vont) áfa 17/60 része levonható válik az értékesítés napját magában foglaló áfa bevallásban. Útmutató a hónapok kiszámításához: a 60 hónapból levonjuk a beszerzés hónapját, de nem vonjuk le az értékesítés hónapját. Példa: 2015. májusában beszerzett tárgyi eszközt 2018. februárjában értékesítünk. A hátralévő hónapok száma: 60-(8-12-12-1)=27 hónap.
átruházását kell érteni, mivel az áfatörvény nem utal mögöttes jogforrásra a fenti rendelkezése kapcsán. Ebből pedig az következik, hogy ha gazdasági értelmemben valamely jog átengedésre kerül, és ezzel kapcsolatban a felek ellenértéket kötöttek ki, akkor az áfa-kötelezettséget eredményez. Jogátengedésként adóztatható továbbá az is, ha az adóalany nem magát a jogot, hanem valamely jog, tevékenység gyakorlásának lehetőségét engedi át ellenérték fejében, vagy valamely szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget (például: a közüzemi hálózatokra való csatlakoztatással kapcsolatban beszedett díjak, fejlesztési hozzájárulások). OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miért fontos megkülönböztetni, hogy az ellenértéket a jog átengedése vagy a használata fejében szedik, továbbá, hogy mi alapján kell meghatározni a teljesítés helyét és időpontját! A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.